5. Jövedelmezőség elemzés

5.2.     Egyszerűsített elemzések
   
    Az IRR és NPV mutatók kiszámításának bonyolultsága miatt olyan más egyszerűsített elemzési módszereket is kidolgoztak, amelyekhez nincs szükség diszkontálásra, és amelyek egyszerűen alkalmazhatóak. Az alábbiakban három ilyen jól ismert egyszerűsített eljárást mutatunk be (megtérülési idő, fedezeti elemzés és éves tőkeköltség), de ezekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy:
   
    Az egyszerűsített eljárásokat inkább előzetes "gyors-kalkulációként" célszerű használni, amelyek alapján hozzávetőleges képet lehet alkotni a projekt jövedelmezőségéről.
   
   
    5.2.1. Megtérülési módszer
   
    A megtérülési idő azon időszak (évek száma), amennyi idő a kezdeti beruházás megtérüléséhez szükséges. A táblázatba foglalt példában az 'A' alternatíva esetében két év a megtérülési idő, mivel ennyi idő alatt éri el az összesített nettó pénzforgalom az 500-at, azaz a kezdeti beruházás összegét. A 'B' alternatíva esetében a megtérülési idő csupán egyetlen év. A megtérülési módszer alapján tehát a 'B' alternatíva megvalósítása javasolt, mivel ebben az esetben gyorsabban megtérül a kezdeti befektetés, mint az 'A' alternatíva esetében.
   
   
   
   
   
A megtérülési módszer könnyen alkalmazható számítási módszer, de vitatható javaslatokat eredményezhet. A 'B' projekt egy olyan termékre épül, amely először nagyon népszerű, már az első évben visszahozza a befektetett pénzt, de azután gyorsan ki is fullad ez a trend. Az 'A' projekt lassan indul be, de azután egészen a tizedik évig tiszta nyereséget hoz. A megtérülési módszer figyelmen kívül hagyja a megtérülési idő után keletkező összes hasznot/bevételt (és költséget), tehát ez a módszer nem kedvez azoknak a projekteknek, amelyek beindítási szakasza viszonylag hosszú.
   
   
   
   
    5.2.2. Fedezet-elemzés
   
    Bár a fedezet-elemzés valójában nem egy projekt-értékelési módszer, erre a célra is használható. Ennél a módszernél a fedezeti pont a kulcsfogalom, vagyis az értékesítésnek (bevételnek) az a szintje, amelynél a költségek éppen megtérülnek. A fedezeti pont alatt veszteséges a projekt, fölötte nyereséges.
   
    A fedezet-elemzés eredményét, a minimálisan szükséges értékesítési szintet össze lehet vetni az adott termék, illetve szolgáltatás piacára vonatkozó információkkal. Ha a fedezeti pont viszonylag magasnak tűnik, a projekt kilátásai nem túl kedvezőek. Ha azonban a piacelemzések alapján a fedezeti pontnál jóval magasabb értékesítési szint várható, a projekt valószínűleg jövedelmező lesz.
    A fedezet-elemzés hasznos eszköz lehet a "piaci alapú projektek" jövedelmezőségi elemzésének első szakaszaiban és szerepe lehet a beruházásokra, az árpolitikára és a marketing stratégiára vonatkozó döntésekben. A módszer azonban számos olyan feltételezésre épül (egyenes költség-görbék, stabil értékesítési árak, homogén termék), amely a legtöbb projekt esetében nem felel meg a valóságnak. Amennyiben a feltételezések egy részétől eltekintünk már összetettebb elemzések szükségesek.
   
   
    5.2.3. Éves tőkeköltség
   
    A módszer a diszkontálási kritériumoknak (NPV, IRR) egy egyszerűsített változata. Egy adott (kiragadott) évre koncentrál, nem a projekt teljes futamidejére. Az éves tőkeköltséget és az éves tiszta bevételt hasonlítja össze.
   
    Ha az éves nettó bevétel magasabb az éves tőkeköltségeknél, akkor a projekt jövedelmező. Az éves tőkeköltséget a legegyszerűbben úgy lehet kiszámítani, hogy összeadjuk az éves kamatot és az értékcsökkenést.
    A döntési szempont az, hogy az éves nettó bevételnek meg kell haladnia a kamatok és az értékcsökkenés összegét.
   


Kézikönyv | Tananyagok | Előadás | Példatár | Pódium | Fogalomtár